Az interjú sorozat ebben a részben egy új fázisba fog lépni, mivel az első öt részben különböző versenyek után kérdeztük a hegyifutókat és edzőket, viszont most elindul a “kulisszák mögött”-i első rész. A hatodik részben a Pilis Vertikal futóverseny főszervezőjét Kimmel Pétert kérdezem a szervezés rejtelmeiről és a versenynek otthont adó település Pilisszántó Polgármester Asszonyát Csicsmanczai Évát a rendezvény támogatási hátteréről.
Kimmel Péter (A Pilis Vertikal futóverseny ötletgazdája és főszervezője):
Bíró Károly Róbert: Honnan ered a verseny alapötlete, voltak már előzményei vagy egy teljesen új rendezvényről beszélhetünk?
Kimmel Péter: Az első verseny előtti időszakban, több hasonló külföldi versenyről is néztem videókat. Előtte is voltak a fejemben részletek, de ez egyre inkább erősítette az érzést, kell nekünk egy ilyen verseny. Az volt az érzésem, azonnal lépni kell, mert ha nem, megteszi más. Szerettem volna, ha mi leszünk ebben az elsők és ez valamelyest sikerült is. Szerencsére megfelelő támogatást is kaptam az ötlethez, ez nagy segítség volt, persze legfőképp emberileg. Zámbó Dávid, a Pilis imádója, pilisszántói siklóernyős. Czire Attila, az OVER magazin akkori főszerkesztője. Nagyváthy János a verseny névadója, amely nevet azóta sokan használnak és büszkén mondhatom, utánunk.
BKR: A versenypálya vonalvezetése saját ötlet, közös munka eredménye vagy egy másik személy pályaötlete?
KP: Az alapötlet adott volt, fel a Pilisre, az útvonal második fele fejben volt. Itt lakom mellette Pilisvörösváron, így valamennyire kézenfekvő, nem akartam az ország másik felére utazni az ötlettel. A hegység legmagasabb pontja, egy festői szépségű település a rajt, az egyik legkülönlegesebb-legszebb útvonal, egy rejtelmes régi katonai bázis, mint cél. Ennyi volt a fejemben, amikor találkoztam Csicsmanczai Évával, Pilisszántó polgármesterével, aki nem hogy nem gördített nehézséget a szervezés elé, teljes vállszélességgel mellénk állt. Ezen előzmény után indultunk el Varga Józseffel, hogy megtaláljuk a pálya első felét.
BKR: A versenynek van egy másik speciális eleme is, az hogy nem tömegrajt van, hanem 10 mp-kénti indítással indulnak útnak a versenyzők. Miért van ez így, esetleg tömegrajttal nem bírná el a pálya ezt a futó mennyiséget?
KP: Az első alapötlet szerint, még a főúton ment volna a verseny eleje, ez mindenképpen megkívánta volna, hogy nagy tömeget egyszerre ne tereljünk ki oda. Azt hiszem a jelenlegi nyomvonalon is vannak szűk részek, így mindenképpen ez jobb megoldásnak tűnik. DE! Közben cikáztak az ötletek, miben legyen különleges, miben legyen egyedi, miben legyen izgalmas, miben legyen kiszámíthatatlan és sorolhatnám. Ezzel azt hiszem mindent bele tudtunk varázsolni, amitől igazán „Vertikal” lesz.
BKR: Rengeteg visszatérő futó van a versenyre és idén viszonylag hamar elérte a létszámlimitet a nevezések sora után. Véleményed szerint miért ilyen kedvelt ez a verseny?
KP: Ez a verseny a szívem és a lelkem, igazán én vagyok. Mindent beleteszünk a szervező barátaimmal, amit csak tudunk. Mindenki szívesen jön szervezni, ez talán meghálálja magát. Egyre több visszatérőt üdvözölhetünk, szinte barátként. Igyekszem mindenkivel személyes kapcsolatot tartani, akinek erre igénye van. Amit még elmondhatok, több rendezvényünk is van, a sokat segítőknek itt adunk egy-egy nevezést. Ez is különlegessé teszi számomra, az önzetlen, sokat tevő rendezőinknek, itt adhatunk valamit. Például ott van Bellovits László, aki egyáltalán nem mondható futónak, de mindig elindul. Jó érzés ott lenni veletek és nem szeretek hazajönni onnan.
BKR: A verseny díjazása, a rajtcsomag és a verseny utáni ellátmány eléggé gazdag az elérhető nevezési díjhoz képest. Hogy tudod ezt megvalósítani, mint versenyszervező?
KP: Ezt még megspékelném azzal, hogy az indulók körülbelül tizede díjmentesen indul munkájáért vagy teljesítményéért. Ez a verseny nem a pénzről szól, nem keresünk rajta egyetlen forintot sem, arról szól, amit átélsz ezen a versenyen. Imádunk izgulni veletek. Egybe forrtunk a Pupi büfével, Pap János „éremgyárossal” és Pilisszántóval. Minden forintot visszaforgatunk a versenybe. Szeretnénk sokáig fenntartani ezt a dolgot. Pilisszántó és Csicsmanczai Éva polgármester nélkül ez nem lehetne így, hiszen támogatnak minket az infrastruktúrákkal, amit ezúton is nagyon köszönünk, minden futó nevében.
BKR: Több futó szerint, ez Magyarország egyik legjobb hegyifutó versenye. Szerinted ez az állítás megállja a helyét, és ha igen, miért?
KP: Igazán köszönöm ezt mindenkinek, aki így gondolja, neked is. Illemből szerénykedhetnék, de inkább őszinte leszek, ez a verseny tényleg nagyon ott van. Számomra az év egyik legjobb napja és ez talán mindent elmond. Azt gondolom, valóban egy nagyon jó verseny és ennek a legjobb mércéje, ha valaki eljön megnézni, megélni. Hogy mikor? 2019. március 15-én! Szívünk és lelkünk adjuk annak, aki eljön, talán ez lehet a válasz.
Csicsmanczai Éva (Pilisszántó község Polgármestere, a verseny főtámogatója):
Bíró Károly Róbert: Honnan ered ez a jó kapcsolat a versenyszervezők és a település vezetői között?
Csicsmanczai Éva: Mi örömmel fogadtuk a kezdeményezést, a szervezők pedig profin és hihetetlen lelkesedéssel bonyolítják a Pilis Vertikal futóversenyt. Szerintem ez a kölcsönös megelégedettség a jó kapcsolatunk alapja.
BKR: Pilisszántó lakói, hogyan viszonyulnak ehhez a rendezvényhez?
CSÉ: Már az I. Pilis Vertikalon sok szántói vett részt, férfi, nő és gyerek vegyesen, köztük profi futók. Van egy kemény mag mely évről évre vállalja a kihívást. Az elmúlt évek alatt tapasztalható a sportrendezvény hatása, vannak, akik a verseny hatására kezdtek el futni és a céljuk, hogy részt vegyenek ezen a versenyen.
BKR: Miért éri meg a településnek ezt a rendezvényt támogatni, a labdarúgás támogatása nem járna nagyobb haszonnal?
CSÉ: Egészségmegőrzésünk szempontjából a testmozgás nagyon fontos. A futás pedig egy viszonylag könnyen végezhető sport. Nincs szükség drága, speciális felszerelésre, talán csak a cipő kiválasztására érdemes egy kicsit nagyobb gondot fordítani. Itt a Pilisben, gyönyörű környezetben számtalan jól futható turistaút kínálja magát, csak az első lépést kell megtenni. A verseny felhívja a figyelmet erre a lehetőségre, mely egyrészt sportolni és kirándulni vágyókat csábít ide, másrészt felkelti a helyi lakosok érdeklődését a sport iránt, s ezt nagyon fontosnak tartjuk. A futóversenyen túl az ifi és a felnőtt labdarúgást is támogatjuk, továbbá az általános iskola által szervezett nyári kerékpártábort is. Mindezekből az önkormányzat „haszna”, hogy lehetőséget teremtsen mindenkinek az egészséges mozgásra.
BKR: Információim szerint a versenyközpontot az önkormányzat díjtalanul biztosítja a szervezőknek illetve a helyi lakosoknak az indulásának díját a versenyen, a hivatal teljes összegben visszatéríti. Honnan tud erre anyagi forrást biztosítani az önkormányzat?
CSÉ: A pilisszántói versenyzők nevezési díját minden évben visszatérítjük az indulóknak és a legeredményesebb férfit és nőt 15-15 ezer Ft-al díjazzuk. Összességében kb. 100 ezer Ft kiadást jelent ez az önkormányzatnak, mely nem jelent komolyabb megterhelést a költségvetés számára, viszont a hozadéka sokkal több és pénzben nem mérhető.
BKR: Más rendezvényeket (legyen az sport, kulturális, egészségügyi stb.) is, ilyen mértékben tud támogatni az önkormányzat a településen?
CSÉ: Önkormányzatunk költségvetésében minden évben keretet biztosít a már említett sporttevékenységek támogatására, de ezen túlmenően hagyományőrző együtteseink, civil szervezeteink által szervezett programok számára is.
BKR: Ön nem csak vezetője Pilisszántó községnek és támogatója a Pilis Vertikal futóversenynek, hanem résztvevője is. Nem csak átadja a díjakat, hanem minden évben felfut a csúcsra is. Ez csak saját hóbort vagy ezzel példát akar mutatni a településen élőknek illetve esetleg Magyarország önkormányzati vezetőinek?
CSÉ: A futás „hóbortomat” még középiskolás koromból hoztam magammal, ami valljuk be nem tegnap volt. Kisebb szünetekkel a rendszeres terepfutás mindig életem része volt, a mai napig ezzel tartom karban magam, de egyben szellemi kikapcsolódást is jelent. Versenyekre soha sem neveztem, de a Pilis Vertikalon való rendszeres részvétellel egyrészt jelezni szeretném, hogy ezt a versenyt magunkénak valljuk, másrészt inspirálni szeretnék mindenkit, hogy ő is meg tudja csinálni. Ez a verseny az amatőrök számára nem egymás, hanem saját magunk legyőzéséről szól és szerintem mindenki jóleső érzéssel távozik, akinek sikerül teljesíteni ezt a nem mindennapi kihívást.
Az interjúkat készítette:
Bíró Károly Róbert,
a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottságának a tagja
Az interjúsorozat véleményem szerint egy újabb sikeres fejlődési fokon lépett át és, mint korábban most is csak bízni tudok benne, hogy az olvasók kíváncsiságát egy időre kimerítettük, mert a válaszokban rejlenek az emberi lélek rejtelmei. Sorozatunk következő részében a Karancs Királya főszervezőjével Telek Andrással fogok beszélgetni a második “kulisszák mögött”-i részben és ha minden elképzelésem megvalósul egy másik a versenyhez erősen köthető interjú alanyom is lesz.
Akiben bármilyen kérdés, kérés merül fel az 5+1 Interjú beszélgetős sorozattal kapcsolatban, az bátran írjon nekem a kapcsolat.bkr@gmail.com e-mail címemre, ahol amint időm engedi válaszolok, javaslatot nyújtok.
A versenyszezon hátralévő részére is sok sikert és sérülésmentes felkészülést kíván a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága.