Idén is megrendezésre került a Hegyifutó Félmaratoni Magyar Bajnokság, immár másodszor futott a magyar hegyifutó közösség Győrújbaráton. Az idei évben is szépszámú nevezés futott be  a versenyre és mind a férfi, mind a női kategóriában kiváló mezőny gyűlt össze. A Magyar Bajnokságról három atlétával beszélgetek, a Kaposvári AC futójával Kodzsagogov Zsaklinnal, a magyar bajnok címét megvédő Horváth Tímeával (BHSE) és a Hegyalja 2050 SE atlétájával Muhari Gáborral.

Kodzsagogov Zsaklin (Egyéni – 6. helyezett):

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Kodzsagogov Zsaklin: Az up&down (fel és le – a szerk.) versenyek nekem mindig is nehezebbnek tűnnek, mint például az uphill (csak fel – a szerk.) versenyek illetve a győrújbaráti pályát a terepviszonyok miatt sem mondanám könnyűnek. Váltogatja egymást a néhol homokos, kavicsos, fagyökerekkel tűzdelt, aszfaltos terep. Plusz vannak szűkebb ösvények, ahol például érdemes jól helyezkedni, mert különben nehéz előzgetni. Mindezek miatt egy jó erős 8-ast adnék a pályára egy 10-es skálán.

BKR: Te, mint tapasztalt hegyifutó atléta, hogy látod megfelelő színvonalú volt a Magyar Bajnokság szervezése és a pálya?

KZS: Eddig 2-szer volt szerencsém futni ezen a versenyen és mind kettő alkalommal teljesen rendben volt szerintem a pálya illetve a szervezés. A jelzések jól láthatóak és egyértelműek, a szervezők nagyon segítőkészek, a program pedig gördülékenyen megy. A szervezettség mellett viszont mindig egy kis barátias, családias légkör lengi körül a versenyt.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

KZS: Nőknél amennyire én láttam egész gyorsan ”rendeztük sorainkat”, különösen a dobogós helyek dőltek el már a verseny elején. Én személy szerint hiányoltam egy-két embert a női mezőnyből.

BKR: Egy viszonylag erős OB mezőny jött össze Győrújbaráton az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél vagy csak szerencséd volt?

KZS: Az idei 6. helyet teljesen reálisnak érzem, ha azt vesszük, hogy karácsony óta volt egy makacsabb csípőproblémám, amit pihentetéssel tudtam csak kiheverni. Ha szerencsés vagy inkább úgy mondanám, hogy edzettebb lettem volna, akkor természetesen előbbre vártam volna magam.

BKR: Egyéniben hatodik helyezett lettél a Magyar Bajnokságon. Összejöhetett volna mögötted egy csapat is vagy erre most nem volt lehetőség?

KZS: Csapatot elég nehéz ebben a korosztályban összehozni szerintem. A jelenlegi klubomban legalábbis perpillanat nincs rá lehetőség.

BKR: Bár a válogató verseny a Parádfürdő-Kékestető OB lesz a Hegyifutó Európa-bajnokságra, de ezt a versenyt is figyelembe veszi a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága az válogatáskor. Szeretnél részt venni az EB-n vannak ilyen irányú terveid vagy nem ez motivált a bajnokságon, való részvételen?

KZS:  Szeretem ezt a versenyt. Többek között a barátias, családias légkör miatt, amit már fentebb is említettem. De természetesen nem csak ez motivál a részvételben, hanem az is, hogy esetleg ez a verseny is számításba jöhet egy nemzetközi versenyre válogatáskor. Úgyhogy természetesen ott leszek a Kékestető OB-n és igyekszem kihozni magamból, amit lehet. Majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Horváth Tímea (Egyéni – Magyar Bajnok):

Horváth Tímea (Középen)

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Horváth Tímea: Elgondolkodtató kérdés. Az eddigi versenyeimhez képest technikailag nem nehéz a pálya, például nincsenek sziklás fel, le szakaszok, nagyon erős, több kilométeres hegymászás sincsen benne. Ezek alapján mégis egy 6-os pontszámmal illetném. 3×7 km-s körök, hullámzó pályával, aminek a legnagyobb trükkje, hogy iszonyatosan el lehet futni, mert a felfelé szakaszok rövidek, futhatóak és utána leginkább lefelé vagy síkabb részeken megy a futás, ami akár pihenésre is lehetőséget ad. Szerintem ez egy jó és gyors pálya.  

BKR: Te, mint többszörös hegyifutó magyar bajnok atléta, hogy látod megfelelő színvonalú volt a Magyar Bajnokság szervezése és a pálya?

HT: Szerintem megfelelő szervezésű volt a verseny és a pálya is. Ami a verseny közben hiányzott, az az első körben a pálya felénél még nem volt ott a frissítőpont és a hirtelen jött meleg miatt jól esett volna már akkor pár korty folyadék, de a második körre ez szerencsésen megoldódott.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

HT: Szerencsémre előző versenyekről ismertem az ellenfeleimet így volt mitől és kitől tartanom. Úgy gondoltam, hogy a saját taktikám szerint versenyzek, de közben figyelek az ellenfeleimre. Az első körben elindultam, vártam, hogy jöjjenek a többiek, aztán amikor nem jött mögöttem egy lány sem, akkor kezdtem aggódni, hogy okosabban versenyeznek és az utolsó pár méteren fognak lehagyni, így futottam, ahogy csak bírtam, hiszen bármikor okozhatnak meglepetést az ellenfelek. Az eredmények alapján most nem ért meglepetés, de ez nem jelenti azt, hogy a következő versenyen nem alakulhat másként.

BKR: Egy viszonylag erős OB mezőny jött össze Győrújbaráton az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél vagy csak szerencséd volt?

HT: Igen, a tavalyinál mindenképpen jobb mezőny jött össze nekünk, lányoknak is. Én úgy érzem, hogy jól sikerült a versenyzés, egyenletesen sikerült végigfutni a három kört. Összességében úgy gondolom, hogy reális volt tőlem elvárni a címvédést, de azt, hogy még egy pályacsúcsot is futok (Timi saját tavalyi pályacsúcsát múlta felül idén – a szerk.), azt még mindig nem tudom elhinni.

BKR: Egyéniben megvédted a magyar bajnoki címedet a BHSE színeiben. Összejöhetett volna mögötted egy csapat is vagy erre most nem volt lehetőség?

HT: Sajnos az egyesületben Gál Géza edzőm csoportjában rajtam kívül U20-as lányok indulnak hegyifutó versenyeken, illetve más futócsoport nem versenyez az atlétika hegyifutó szakágában. Nagyon örültem volna, ha sikerül egy csapatot is összehozni, de ez idén nem jött össze. Majd talán jövőre sikerül, hiszen addigra már lesznek páran, akik korosztályt fognak váltani.

BKR: Bár a válogató verseny a Parádfürdő-Kékestető OB lesz a Hegyifutó Európa-bajnokságra, de ezt a versenyt is figyelembe veszi a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága az válogatáskor. Szeretnél részt venni az EB-n vannak ilyen irányú terveid vagy nem ez motivált a bajnokságon, való részvételen?

HT: Természetesen nagyon szeretnék megint a Hegyifutó Válogatott tagja lenni és versenyezni az EB-n, hiszen a svájci Zermatt már képekről is ámultba ejtő, hát még élőben milyen gyönyörű lehet!

Muhari Gábor (Egyéni – 6. helyezett, csapat – Magyar Bajnok):

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Muhari Gábor: Ha végtelenül őszinte vagyok, a győrújbaráti pályában semmilyen technikai nehézség nincs. Nincs benne se hosszú emelkedő, se technikás lejtő, egynyomos ösvény is csak egy nagyon rövid szakaszon. Egy két helyen picit csúszós a homok miatt. Más a helyzet, ha sáros a pálya, mert az kicsit átrajzolja ezt a képet, de idén nem ez volt a helyzet. Egyébként egy nagyon kellemes kis kör, különösen jó időben, mert változatos, kacskaringós, szép zöld az erdő, csicseregnek a madarak. Ugyanakkor összehasonlításban egy EB vagy VB pályájával, ahol nem ritkán köteles, láncos szakaszok is vannak, ez kifejezetten könnyű terep. Kettesnél nem értékelném erősebbre, hozzá kell tenni azonban, hogy a bajnoki címek eldöntésére tökéletesen alkalmas a pálya.

BKR: Téged inkább az ultratávú versenyekről ismerünk. Mi hozta meg a kedved a hegyifutáshoz, hogy egy-egy alkalommal, ilyen rendezvényre is ellátogatsz?

MG: Tavaly azért indultam az OB-n, mert azt gondoltam, hogy lehet valami keresnivalóm a mezőny elején. Annyira aztán nem sikerült, mert kicsit fáradtan álltam a rajthoz, de a 4. helyezésem az nem volt azért rossz. Idén kifejezetten a csapatverseny miatt indultam. Egyébként nem szoktam ilyen rövid távokon indulni, mert nem készülök arra az intenzitásra, ami ezekhez kellene, már csak azért nem, mert az kifejezetten hátráltatná az ultrás felkészülést.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

MG: Az első három helyezés sorsa viszonylag hamar eldőlt, már a táv fele előtt. Utána voltak még küzdelmek a helyezésekért, de nagy változások nem történtek. Tegyük hozzá, hogy az első három idén lényegesen jobb időt ment, mint tavaly.

BKR: Egy viszonylag erős OB mezőny jött össze Győrújbaráton az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél vagy csak szerencséd volt?

MG: A hatodik hely nagyjából reális. Kicsivel, jobb taktikával lehettem volna valószínűleg idén is negyedik, de ez most nem jött össze.

BKR: Egyéniben nem lettél dobogós az OB-n, viszont csapatban magyar bajnoki címet szereztetek a Hegyalja 2050 SE-s csapattársaiddal. Ez volt a célotok vagy ti is meglepődtetek a bajnoki aranyérmen?

MG: A Hegyalja 2050 csapatbajnoki címén nem lepődtünk meg, hiszen ezért (is) indultunk a versenyen. Természetesen azért nem volt teljesen egyértelmű a leosztás, de mindenki hozta nagyjából, amit reálisan tudott és most ez elég is volt. Ami meglepett viszont, hogy a csapatokat a csapattagok helyezési számának összege alapján rangsorolják. Ilyen távon illetve ilyen, nem túl népes mezőnyben véleményem szerint reálisabb képet adna, ha az időeredményeket összegeznék.

BKR: Bár a válogató verseny a Parádfürdő-Kékestető OB lesz a Hegyifutó Európa-bajnokságra, de ezt a versenyt is figyelembe veszi a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága az válogatáskor. Szeretnél részt venni az EB-n vannak ilyen irányú terveid vagy nem ez motivált a bajnokságon, való részvételen?

MG: A csapatverseny miatt indulok a rövidebb OB-n is, ugyanakkor nem érzek késztetést arra, hogy rövidebb távokon beverekedjem magam a válogatottba. Mint már említettem ezek nem az én távjaim és magamhoz képest nem is megy jól. Egy hosszútávú VB-n esetleg elgondolkodnék.

Az interjúkat készítette:

Bíró Károly Róbert, 

a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottságának a tagja 

Bízom benne, hogy ezúttal is sikerült kimeríteni olvasóink kíváncsiságát a válaszokkal, ahol a Hegyifutó Félmaratoni Magyar Bajnokság résztvevőivel beszélgettem a versenyről. Sorozatunk következő részében, ha minden a terveim szerint alakul akkor egy különleges riportalannyal fogok beszélgetni.

Akiben bármilyen kérdés, kérés merül fel az 5+1 Interjú beszélgetős sorozattal kapcsolatban, az bátran írjon nekem a kapcsolat.bkr@gmail.com e-mail címemre, ahol amint időm engedi válaszolok, javaslatot nyújtok.

További sérülésmentes felkészülést kíván a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága.