Idén 11. alkalommal került megrendezésre a Hegyifutó Magyar Bajnokság és már hatodszor futót a magyar hegyifutó közösség a Mátrában. Az idei évben rekord mennyiségű nevezés futott be  a versenyre és mind a férfi, mind a női kategóriában eléggé erős mezőny gyűlt össze és a különböző korosztályokban is, emiatt szép induló létszámot láthatunk. A Magyar Bajnokságról három atlétával beszélgetek, a Hegyalja 2050 SE futójával Merényi Tímeával, Mester Bálint Mártonnal (TFSE) és a MVSI atlétájával Farkas Balázs Andrással.

Merényi Tímea (Egyéni – 2. helyezett, csapat – Magyar Bajnok):

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Merényi Tímea: A verseny nehézségét a 10-es skálán 7-es erősségűre értékelem.  Az utóbbi években volt szerencsém külföldi hegyifutó versenyeken részt venni, azokhoz képest a hegyi OB gyengének tűnt, de a mostani edzettségi állapotomhoz képest nagyon kemény volt. Elég technikás volt a pálya, az időjárás miatt nagyon csúszós és sáros volt, összpontosítani kellett, hogy hova lép az ember. Ez kivette az energiámat, már régen versenyeztem hasonló terepen.

BKR: Te, mint többszörös hegyifutó magyar bajnok atléta, hogy látod megfelelő színvonalú volt a Magyar Bajnokság szervezése és a pálya?

MT: Azt gondolom a szervezés tökéletes volt, az egész verseny alatt jól éreztem magam. A pálya jól ki volt jelölve, illetve mindig futott előttem valaki, ezért könnyebb dolgom volt. A célban családias hangulat várt, jó volt régi futó ismerősökkel találkozni.

BKR: Minden eddiginél erősebb volt az OB mezőnye az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél?

MT: A férfiak és a nők mezőnye is elég erős volt, oly annyira, hogy a rajtban azon gondolkodtam, hogy egyáltalán érdemes-e elindulnom?

Két évvel ezelőtt nagyon komoly gerinc műtéten estem át, még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán tudok-e járni? Mindent megtettem annak érdekében, hogy minél hamarabb felépüljek az maga a csoda, hogy tudok futni. A helyezést illetően, örülök az ezüstéremnek, de egy kisebb sérülés miatt a verseny előtt két hónapot nem tudtam edzeni, ahhoz képest a második hely nem rossz.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

MT: Számomra sprint verseny volt, 7 kilométerig vezettem, az erőm eddig tartott. Ősi Eszti utolért és próbáltam vele tartani az iramot, utolsó kilométeren Eszti erősebb volt, elfogyott az erőm és leszakadtam.

BKR: Vállalod-e az svájci EB szereplést? Ha igen, mik az elvárásaid, ha nem, akkor mi az oka, hogy nem veszel részt rajta?

MT: A svájci hegyifutó EB-t sajnálattal lemondom, pedig boldog voltam, hogy bekerültem a csapatba. Meghívtak az év elején a Zermatt Maratonra, ami az EB előtti napon lesz és úgy döntöttem, hogy ott fogok indulni, de köszönöm a lehetőséget.

BKR: Egyéniben magyar bajnoki ezüstöt szereztél a Hegyalja 2050 SE színeiben, csapatban pedig magyar bajnoki címet. Ez volt a célkitűzésetek a csapattal a verseny előtt vagy titeket is meglepetésként ért a győzelem?

MT: Mivel nem voltam edzésben, nem is akartam rajthoz állni, de a csapat miatt mégis elindultam. Számomra is meglepetés volt az egyéni ezüst és természetesen nagyon boldog vagyok, hogy csapatban megnyertük a bajnokságot.

Mester Bálint Márton (Egyéni – 5. helyezett, csapat – Magyar Bajnok)

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Mester Bálint Márton: 10-est adnék erre a pályára, nem azért mert még nem voltam nehezebb pályán, hanem azért mert ha az utca emberével beszélgetünk, azt nem érti, hogy 800 m szintet futottam, de azt érti, hogy Magyarország legmagasabb hegyén kellett futni az aljától a tetejéig. Mi lenne más, ha nem ez az Országos Bajnokság. Ráadásul itthon nem is lehet nagyobb szintet kihozni lejtő nélkül.

BKR: Te a duatlon, triatlon versenyek világából jöttél. Mi hozta meg a kedved a hegyifutáshoz?

MBM: Igazából én a Tereptriatlon világából jöttem ahol nem ritkák a durva mászások. Kicsit az OCR és Spartan Race világából is jöttem, ahol nem ritkák a sípályák mászása, úgyhogy az atlétáknak ez sokkal idegenebb ez a közeg, mint nekem.

BKR: Minden eddiginél erősebb volt az OB mezőnye az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél?

MBM: A tavalyi mezőny szerintem hasonlóan kemény volt, csak tavaly 2 hónappal később volt a verseny, ami nekem sokkal előnyösebb a felkészülésem miatt. Nekem július végén van a fő versenyem és addigra szoktam elérni a csúcsformám. A mostani futásom 2 perccel gyengébb volt, mint tavaly, ez emiatt van. Az a futás idén egy 3. helyet jelenthetett volna, persze nehéz összemérni, mert akkor más idő volt. Most az 5. hely még jobb, is, mint amire számítottam.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

MBM: Komoly verseny volt, elég közel voltunk egymáshoz ezért mindenki kihozta magából a maximumot. Ráadásul sok csapat is versenyzett és teljesen megjósolhatatlan volt a végeredmény. Minden helyezés számított. Jó verseny volt!

BKR: Úgy néz ki, hogy az OB-n elért helyezésed nem lesz elég a svájci EB szerepléshez. Esetleg, ha visszamondás vagy egyéb más ok miatt bekerülnél a Magyar Válogatottba vállalnád-e az svájci EB szereplést? Ha igen, mik lennének az elvárásaid, ha nem, akkor mi az oka, hogy nem vennél részt rajta?

MBM: Idén nem gondoltam az EB-n indulásra. Tavaly szép volt Andorra, jó volt VB-n indulni, de idén nem férne ez bele az időmbe.

BKR: A TFSE csapatával megvédtétek a tavaly megszerezett csapat magyar bajnoki címeteket. Ez volt a célkitűzésetek a verseny előtt vagy titeket is meglepetésként ért a győzelem?

MBM: Nagy meglepetés volt az első hely, egyáltalán nem számítottunk rá. Azt gondoltuk, hogy talán a dobogóra felférünk, mert sok erős csapat indult idén.

Farkas Balázs András (Egyéni – 2. helyezett, csapat – Magyar Bajnok):

Bíró Károly Róbert: Ha egy 1-10-ig terjedő skálán kellene értékelned a bajnokság pályáját, ahol a 10-es a legnehezebb, mekkora pontot adnál rá és miért?

Farkas Balázs András: Az OB pályája számomra 7-es nehézségű. Az idei versenyen az esőzések miatt nagy volt a sár és a lejtőkön lefolyó víz eléggé technikássá tette a terepet illetve az utolsó két emelkedő mindig fájdalmas. De alapból a verseny egy széles és jól futható ösvényen halad. A legnagyobb kihívást az ellenfelek és nem a pálya jelentette.

BKR: Minden eddiginél erősebb volt az OB mezőnye az idén, hogy érzed reális az a pozíció melyet elértél?

FBA: A mezőny valóban nagyon erős volt és a tavalyihoz képest megváltoztak az erőviszonyok így nem feltétlenül a papírforma szerint alakultak a helyezések. Én idén a 9. helyen végeztem abszolútban, ami nem lepett meg. Úgy gondolom, hogy ahogy idősödik és fejlődik a 20 éves kor alattiak élmezőnye, annál erősebb lesz az abszolút versenyben is.

BKR: Hogy érzed, kemény versengés volt a pályán az OB alatt vagy hamar elrendeződött a mezőny?

FBA: Az U20-as mezőny versenyébe látok bele igazán. A mezőny – úgy éreztem – hogy az esélyesek, én és a Marx Balázs tempójára figyeltek és egy erős első szakaszra számítottak. Marx ennek eleget is tett, de én edzői utasításra az idősebb és tapasztaltabb futók tempóját követtem és terv szerint fokozatosan gyorsítva és az emelkedőket kihasználva haladtam előre a mezőnyben, ami sokakat megzavarhatott.

BKR: Idén ismételten a győri Marx Balázs fogott ki egyedül rajtad. Hol sikerült ellépnie tőled illetve véleményed szerint miben volt ezen a napon erősebb az ellenfeled, mint te?

FBA: Marx Balázs kiváló futó és nem csak hegyi terepen rivalizálunk, hanem a mezei és pályaatlétikai számokban is a legnagyobb ellenfelem. Kettőnk között általában a formaidőzítés dönti el a helyezést. Nekem a túledzettség miatt egyáltalán nem sikerült a felkészülés, de ehhez képest meglepett a sikeres versenyzés. Akár tavaly, idén is a célegyenesben dőlt el a verseny, ahol most is a győri srác volt gyorsabb.

BKR: Vállalod-e az svájci EB szereplést? Ha igen, mik az elvárásaid, ha nem, akkor mi az oka, hogy nem veszel részt rajta?

FBA: Megtiszteltetés, hogy én képviselhetem az országot az Európa-bajnokságon és mindenképpen vállalom. A tavalyi 24-dik helyből következtetve azt remélem, hogy az első 20-ban tudok végezni.

BKR: Mik a terveid a 2019-es futóévad további részére, megcélzod az U18-as VB-t is?

FBA: Ez a szezon nagyon reménytelin indult, hiszen tavasz elején erősebb voltam, mint valaha. Az utóbbi két hónap gyenge teljesítménye ellenére reménykedve várom a nyári világversenyeket és minden edzéssel az U18-as VB-n való lehető legjobb szereplésre törekszem. A tavalyi világbajnoksággal ellentétben, most több tapasztalattal és edzettséggel állok majd rajthoz.

Az interjúkat készítette:

Bíró Károly Róbert,

a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottságának a tagja

Bízom benne, hogy ismét sikerült kimeríteni olvasóinak kíváncsiságát a válaszokkal ebben a részben is, melyben ismét a Hegyifutó Magyar Bajnokságról jelentkeztem be. Sorozatunk következő részében a Pilisszentlászlói Terepfutásról fogom kérdezni válogatott futóinkat.

Akiben bármilyen kérdés, kérés merül fel az 5+1 Interjú beszélgetős sorozattal kapcsolatban, az bátran írjon nekem a kapcsolat.bkr@gmail.com e-mail címemre, ahol amint időm engedi válaszolok, javaslatot nyújtok.

A versenyszezon hátralévő részére is sok sikert és sérülésmentes felkészülést kíván a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága.