A Hegyifutó Európa-bajnokság idén a macedóniai Skopjéban került megrendezésre. A Magyar Válogatott teljes csapattal vett részt a kontinens viadalon, ahol eredményesen szerepeltek futóink és minden kategóriában csapatban is helyezést tudtunk elérni. Az EB-s kalandokról az egyik csapatvezetővel Berendi Antallal, a Futóbarátok atlétájával Marx Balázzsal, a legjobb magyar női versenyzővel Horváth Tímeával (BHSE) és a VEDAC futójával Fonyó Sándorral beszélgettem.

Berendi Antal (Hegyifutó EB csapatvezető):

Bíró Károly Róbert: Melyik versenyek voltak a válogatók a Hegyifutó EB-re és mennyire sikerült a makedón pályát rekonstruálni?

Berendi Antal: A Hegyifutó Félmaratoni OB Győrújbaráton és Felsőtárkányban volt a válogató versenyünk az idei évben. Nehéz reprodukálni Magyarországon a VB és az EB pályákat, mert sziklás és veszélyes volt az idei pálya vonalvezetése. Szerencsére a Magyar csapat sérülés nélkül ért célba.

BKR: Sajnos közös felkészülésre nem volt lehetősége a válogatottnak. Hogy érzed, a futóknak egyénileg is sikerült jól felkészülni az EB-re vagy voltak hiányosságok bizonyos esetekben?

BA: Igen közös edzőtáborozásra sajnos nincsen lehetőségünk. Ennek sok oka van, ezt most nem részletezném. A csapat a lehetőségekhez képest jól szerepelt több középmezőny is eredménnyel Horváth Timi és Farkas Balázs és csapat szinten is 3-4 országot minden korosztályban és nemben megelőztünk, így nagy gratuláció a csapatnak.

BKR: Voltak-e taktikai utasítások a verseny előtt a csapatok számára? Ha igen, ezt mennyire teljesítették a versenyzők?

BA: Igen igyekeztünk Gerlei Tomival óvatosságra inteni a csapatot a veszélyes pálya és az erős mezőny miatt. Szerencsére megfogadták a tanácsainkat, jól és bátran versenyeztek.

BKR:  Hogyan értékelnéd a magyarok teljesítményét az EB-n?

BA: Ezt gyakorlatilag meg is válaszoltam már. 28 ország vett részt az EB-n nagy létszámú és erős mezőny.

BKR: Az elmúlt években eléggé nagy létszámban vettünk részt a WMRA rendezvényein. Véleményed szerint be tudtunk tagozódni a WMRA rendszerébe vagy azért jelentős feladatok állnak ebből a szempontból a MASZ szakbizottsága előtt?

BA: Ez nem WMRA volt, hanem EAA, de igen be tudtunk tagozódni, de természetesen sok-sok munka van, hogy a versenyzőink a nemzetközi mezőnyöket és terepviszonyokat megtapasztalva tudjanak fejlődni.

BKR: Az előző évekhez képest véleményed szerint a magyar csapat fejlődött, stagnált vagy visszaesett a nemzetközi mezőnyben? Indokold is meg a válaszod!

BA: Az EB megmutatta, hogy tudtunk előre lépni és reméljük, egyre több fiatal nyit a hegyifutás felé. Eddigi éveket, ha megnézzük sok alkalommal voltak utolsó helyezéseink, de most ebben a tekintetben sokat fejlődtünk.

Marx Balázs (Egyéni – 34. helyezett, csapat – 8. helyezett):

Bíró Károly Róbert: Tervben volt-e számodra az idei évben a Hegyifutó Európa-bajnokságon való részvétel?

Marx Balázs: Igazából nem szerepelt a terveim között. Nagyon meglepődtem, amikor a Győrújbaráti Terepfutás után az eredményeim alapján kiválasztásra kerültem.

BKR: Győrújbaráton harcoltad ki a részvételt, a hazai válogató verseny pályájához képest milyen volt a makedón pálya? (Könnyebb, nehezebb és miért?)

MB: Nehezebbnek éreztem a pályát, a szintkülönbség sokkal nagyobb volt. A kijelölt szakasz elég köves volt, gyökerek és vízmosások is előfordultak rajta.

BKR: Első hegyifutó válogatottságot volt ez. Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy utazhatsz az EB-re?

MB: Nagyon örültem a lehetőségnek, talán ez eddig a legnagyobb nemzetközi versenyem. Még sosem jártam előtte Skopjéban.

BKR: Volt-e speciális felkészülésed az EB-re vagy a hagyományos felkészülést folytattad tovább?

MB: Sokat futottam a testvéreimmel a győrújbaráti és nyúli terepen, próbáltunk meredekebb részeken is edzeni. Bálinttal, az ikertestvéremmel versenyeztünk a nyúli kilátóig. Külön köszönöm a tanácsokat  Hollósi László edzőmnek és Földingné Nagy Juditnak.

BKR: Együtt tudtatok dolgozni a pályán a csapattársaiddal vagy inkább egyedül oldottátok meg, hogy a lehető legjobb helyen végezetek a versenyen?

MB: A verseny úgy alakult, hogy nem volt lehetőségünk arra, hogy összedolgozzunk. A pálya összeszűkült, helyenként előzni sem tudtunk.

BKR: Hogyan értékelnéd a saját teljesítményed, megfelelt-e az előzetes elvárásoknak?

MB: Úgy érzem, hogy első hegyifutó versenyemen jól teljesítettem.

Horváth Tímea (Egyéni – 32. helyezett, csapat – 14. helyezett):

Horváth Tímea középen

Bíró Károly Róbert: Tervben volt-e számodra az idei évben a Hegyifutó Európa-bajnokságon való részvétel?

Horváth Tímea: Igen, tervben volt és nagyon örülök, hogy sikerült kvalifikálnom magamat a versenyre. Nagyon nagy örömmel töltött el, hogy sikerült, mivel sajnos egy hosszabb sérülés miatt januárban tudtam újra edzésbe állni.

BKR: Már több WMRA-s rendezvényen is részt vettél. Milyen volt a makedón pálya a többi pályához képest?

HT: Minden évben van egy fel és egy fel-le pálya. Idén az EB volt az up&down (fel-le) és a VB lesz az uphill (csak fel), jövőre meg pont fordítva. Szóval ezeknek tudatában picit nehéz összehasonlítani, de azt nyugodtan ki merem jelenteni, hogy az eddigi pályafutásom legdurvább verseny volt ez, mind a pályát, mind az időjárást tekintve. Az összes korcsoportban elég sokan megszenvedték a versenyt. Törések, ficamok, hatalmas perecelések és még ájulások is voltak. A banketten sokaknak be volt kötve valamije. De szerencsére mi magyarok egész jól megúsztuk, egy-egy eleséssel meg apróbb karcolással.

BKR: Az utóbbi időben rendszeres tagja vagy a hegyifutó válogatottnak. Mi a titkod, hogy az elmúlt időszakban kihagyhatatlan lettél a keretből?

HT: Ez igazán kedves, hogy kihagyhatatlannak hívsz. Titok? Nincsen semmiféle titok. Keményen edzek, igyekszem figyelni az étkezésre és a regenerációra.

BKR: Volt-e speciális felkészülésed az EB-re vagy a hagyományos felkészülést folytattad tovább?

HT: Érdemben semmi különleges változtatás nem történt az edzésekben. Egy skyrunning jellegű verseny volt az EB-t megelőző két hétben, ami úgy gondolom, hogy remekül beillett a felkészülésbe.

BKR: Együtt tudtatok dolgozni a pályán a csapattársaiddal vagy inkább egyedül oldottátok meg, hogy a lehető legjobb helyen végezetek a versenyen?

HT: Nem beszéltünk meg semmilyen taktikát sem, hiszen mindhárman teljesen másként edzünk és versenyzünk. Az elején Anissa jött mögöttem, de a lejtőn lemaradt, utána meg a többi nemzetből próbáltam minél több lányt magam mögé utasítani. Célom a versenyben az volt, hogy a beérkezők első felében legyek, ami sikerült, a 32. helyen végeztem a 65 beérkezőből. Számomra ez nagyon nagy öröm, hiszen a befektetett munka kezd megtérülni és egyre jobb teljesítményre érzem magam képesnek. Illetve a mi magyar felnőtt férfi csapathoz képest is meglepően jól teljesítettem, az első fiúnktól 7 percet, a harmadik fiútól pedig csak 4 percet kaptam ezen az embert nem kímélő pályán. Tehát összességében elégedett vagyok a teljesítményemmel és remélem, hogy edzőm, Gál Géza (Timi edzője – a szerk.) is elégedett.

BKR: Hogyan értékelnéd a magyar csapat teljesítményét, sikerült-e a saját elvárásainknak megfelelni?

HT: Úgy gondolom, hogy a lehetőségeinkhez képest mindannyian a maximumot nyújtottuk. Mindenki igyekezett a lehető legjobbat kihozni magából, de a többi nemzethez képest, pl. olaszok, svájciak, franciák stb., természeti és egyéb adottságokat tekintve is nagyon nagy hátrányban vagyunk. Bizonyára sokat segítene egy-egy hegyi edzőtábor a felkészülési időszakban, ahol nem csak állóképességben, hanem technikában is rengeteget tudnánk fejlődni.

Fonyó Sándor (Egyéni – 59. helyezett, csapat – 14. helyezett):

Bíró Károly Róbert: Tervben volt-e számodra az idei évben a Hegyifutó Európa-bajnokságon való részvétel?

Fonyó Sándor: EB-re csak úgy voltak tervek, ha a Félmaratoni OB jól sikerül és meghívást kapok a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottság részéről a csapatba. Az OB-ra koncentráltunk az volt az első fő versenyem az évben. Annak alakulásával és eredményével folytattuk a felkészülést.

BKR: Már több WMRA-s rendezvényen is részt vettél. Milyen volt a makedón pálya a többi pályához képest?

FS: Igen, már volt szerencsém több WMRA versenyen indulni. Makedón pályának igazából lefelé haladó részén volt számomra veszélyesnek mondható szakaszok. Szerintem ez határozta meg az eredményeket is, menyire vagy bátor lefelé.

BKR: Hazai pályán már többször sikerült, de a nemzetközi versenyeken még nem jött neked össze, hogy a legjobb magyar legyél. Mi ennek az oka, ennyire más hazai körülmények között versenyezni, mint nemzetközi szinten?

FS: Igen, hazai pályán sikerült még eddig legjobbnak lennem, de ennek több oka is lehet. Itthon sem könnyebb azért versenyezni, mint külföldön. Csak az itthoni körülményekre könnyebb készülni szerintem. Külföldön sokszor olyan meredek emelkedők és technikás lefelé pálya van, amire itthon nem lehet felkészülni véleményem szerint. Sajnos nekem a lehetőségeim is korlátozottak a felkészülésben. Főleg anyagi szempontok miatt, sajnos kevés versenyre tudok menni, ahol lehetne tapasztalatokat szerezni.

BKR: Volt-e speciális felkészülésed az EB-re vagy a hagyományos felkészülést folytattad tovább?

FS: Külön speciális edzést nem végeztünk. Az EB-n tudtuk, hogy up&down (fel-le) pálya van. Ennek tudatában kicsit változtatunk, de konkrétan nem volt számottevő a változtatás.

BKR: Együtt tudtatok dolgozni a pályán a csapattársaiddal vagy inkább egyedül oldottátok meg, hogy a lehető legjobb helyen végezetek a versenyen?

FS: Nem dolgoztunk együtt csapattársakkal. Az edzőimmel (id. Fonyó Sándor és Koós Hutás László – a szerk.) egyeztetve a verseny előtti pálya bejárás során készíttet képek és az én képességeimhez próbáltuk megbeszélni a taktikát. Edzőim látták a pálya veszélyességét és ennek tudatában annyit mondtak érjek be sérülés nélkül. Ehhez eltervezett tempót és taktikát követtem illetve próbáltam kihozni magamból a legtöbbet.

BKR: Hogyan értékelnéd a saját teljesítményed, megfelelt-e az előzetes elvárásoknak?

FS: Úgy érzem, részemről mindent megtettem azért, hogy jól szerepeljek. A verseny után értékelve a futásom az edzőim utasításait követve jó taktikát választottunk. Ezért sikerült jól az EB.

Az interjúkat készítette:

Bíró Károly Róbert,

a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottságának a tagja

Bízom benne, hogy ismét sikerült a már rendszeresség vált beszélgetős sorozat olvasóinak a kíváncsiságát a válaszokkal kimeríteni, ahol a Hegyifutó Európa-bajnokságról volt szó. Sorozatunk következő részében a Hegyifutó Magyar Bajnokságon résztvevő futókkal fogok társalogni.

Akiben bármilyen kérdés, kérés merül fel az 5+1 Interjú beszélgetős sorozattal kapcsolatban, az bátran írjon nekem a kapcsolat.bkr@gmail.com e-mail címemre, ahol amint időm engedi válaszolok, javaslatot nyújtok.

További sérülésmentes felkészülést kíván a MASZ / Hegyi- és Terepfutó Bizottsága.